Bónusz bejegyzés -Calum születésnapja -Happy Birthday

Hi guys!

Egy meglepetés bejegyzéssel készültem. Tudni kell, hogy szombat este 23:46 perckor írom ezeket a sorokat. Nem tudtam aludni, mert motoszkált a fejemben egy ötlet. A francba is, muszáj leírnom!

Most leszögezném, hogy nem a leghosszabb bejegyzés, de hát bónusznak szánom. 

Az ötlet egyedi, nem lopott, szóval, ha más is ír erről, és ide téved, közölném vele, hogy egyszerűen csak elkapott az ihlet, és nem hagyott nyugodni, ezért írom meg...

Calum Hood születésnapját.

***

 Van az a pillanat, amikor arra kelsz, hogy egy pasi (jelen esetben Ashton Irvin) úgy kelt, hogy lelök az ágyról. És még csak nem is haragudhatsz rá, mert fontos dolgod van, aminek akkora a jelentősége, hogy még a reggeli szundit is mellőznöd kell. Calum Hood tizenkilencedik szülinapja egy  bekarikázott nap.

- Siess! -sürgetett Ashton. Én felkeltem a földől és beletúrtam a hajamba. - Gyere a konyhába! -viharzott ki Ash. 

Mi voltunk a torta felelősek. Rendelni nem tudtunk, de sütni igen. 

- Bekeverem ezeket! -mutattam egy hozzávaló -kupacra. -Addig te csináld meg azokat! -mutattam a másikra. Ashtonnak nem volt ellenvetése, nekilátott összemixelni a kaját. Én is gyorsan forgattam a kanalat a kezemben, és a hatalmas liszt porfelhő rászállt a fekete pizsi gyanánt szolgáló kinyúlt pólómra. Sóhajtva ráztam meg a darabot. 

Nem sokkal később a "torta" már a sütőben volt. Az idézőjel nem véletlen, mert...talán nem úgy sikerült, mint kellett volna. Ashton szerint a szándék a fontos, ezért kicsit megnyugodtam, de a kétség még mindig ott férkőzött az agyamban. Elég megkérdőjelezhető volt számomra, hogy ehető kaját sikerült -e kotyvasztani.

- Na mit alkottatok? -lépett be a szobába Mike. Néha benéztek, miközben mi Ashhal sütögettünk. Ők Lukekkal a többi dolgot intézték.

- Hát... -húztam el a szám. Michael benézett a sütőbe.

- Nem is olyan rossz. -vonta meg a vállát. Halványan elmosolyodtam majd elmentem felöltözni. Egy fehér rövidnadrág fekete atlétával remek választásnak bizonyult. Frissen mosott hajam még fürtökben omlott a vállamra, és néhány szál beleakadt a nyakamat átfonó bőr nyakláncba. Ezeket óvatosan kiszedtem. Kihúztam a szemem és ennyi. Nem akartam nagyon kicsicsázni magamat. Így battyogtam vissza a konyhába, ahol Ash éppen a tortát szedte ki.

- Mennyire borzalmas? -pattantam oda. Ash nem szólalt meg. A tészta néhol elcsúszott, és a süti teteje "kráteres" vagyis "lyukas" volt. Támadt egy ötletem.

Levettem a tejszínhabot, és annyit nyomtam rá, hogy tökéletesen elfedje a tortát. Ash megveregette a vállam, amolyan "ez klassz ötlet volt" stílusban. Akkor lépett be Luke.

- Ez kurva jó lett! -nézett ránk elismerően. Ashtonnal röhögve meghajoltunk.

- Ha Calum sem veszi észre akkor megmenekültünk! -kacsintottam. Luke elnevette magát majd adott egy puszit.

- Mehetünk gyerekek? -jött be Michael is.

- Igen! -mosolyodott el Ashton.

- Jó reggelt! -ordította Mikey. Elkerekedett szemmel elröhögtem magam. Jó lehet erre kelni...Calum álmosan körbepislogott, mire Luke fejbe csapta egy párnával.

- Tizenkilenc éves lettél hülyegyerek!

- Aha. -dörzsölte meg a szemét Calum. Körbenézett. Michael már bekapcsolta a zenét, így Green Day üvöltött, amikor Ashton behozta a tortát.

- Happy Birthday....! -énekelte. Röhögve bekapcsolódtunk, aminek hatására a szülinapos arcán akkora vigyor jelent meg, hogy attól féltem, bereped az arca.

Ashton jelentőségteljesen átnyújtotta a tortán, mire Cal nevetve elfogadta. A tejszínhab -hegybe sikerült beleszúrnunk egy egyes és egy kilences gyertyát, ezzel is emlékeztetve az ünnepeltet, hogy öregebb lett.

- Ti csináltátok? -nézett fel.

- Hannah meg Ash. -biccentett Luke. -Mi nem akartunk bajba keveredni. -bökött Mikey felé. Ashton felröhögött.

- Annyira nem lett rossz! De a biztonság kedvéért...-vett elő egy kést és egy villát, amit direkt eldugott. -Calum csak  tiéd a torta. -nyújtotta át az evőeszközöket.

- Muszáj? -kelt fel az ágyból.

- Igen! -nevettem fel. Cal sóhajtva visszaült az ágyra és a kezébe vette a kaját és az evő eszközöket.

Direkt terveztük ilyen lazára a reggelt. Luke és Mike az estét fontolgatták amíg mi Ashtonnal a konyhában serénykedtünk, és biztos voltam benne, hogy amit ők eszelnek ki, az enyhén szólva, kicsit más lesz, mint ez a reggeli meglepetés.

Egész nap jöttek a telefonhívások és üzenetek. Egy idő után levettük mindenről a hangot, mert már az egész ház zengett. Sms, telefonhívás, email, Facebook, Instagram, Trumblr, Twitter hálójába kerültünk. De nem bántuk, mert ez a nap egyedül Calról szólt, és az, hogy neki örömet okoznak, az minket is boldogsággal töltött el.

Aztán (úgy este fél kilenc felé) kikapcsoltunk mindent. Aki igazán fontos volt Calnak, az már írt, vagy hívta őt.

- Készülődjetek, mindjárt indulunk! -kiáltott Luke.

- Hova? -jött be Calum. Elmosolyodtam. Az egyik kedvenc ausztrál bandája ma koncertezik és véletlen volt öt jegyünk a legjobb helyekre...

- Én kész vagyok! -jöttem le a lépcsőn. Ismét egy bő fazonú, rövid pólót vettem fel. Ez a darab szinte az egész hasamat engedni látta. Egy falatnyi, alul szaggatott shortot vettem fel, amire egy america -mintás övnek készült kendőt tettem. A hajamat sem vasaltam ki, csak néhány fekete és kék tinccsel díszítettem. Luke elismerően nézett végig rajtam.

- Akkor beindítom a kocsit. -kapta elő a kulcsot Ash. Soha nem kellett rám sokat várni, de a fiúk így is mindig öt perccel előttem jártak.

- Gyere! -fogtam meg Calum kezét. -Jó lesz.

Az első sorba szóló állójegy az egyik legjobb dolog a világon. Nem mondom, hogy nem esett le Calum álla. Lukeék tényleg jó munkát végeztek, az együttes nagyon klassz volt és a fesztivált (ilyen téli rendezvény) sem valami lepukkant helyen tartották. A legtöbb dal feldolgozás volt, de nem a béna stílusban.

- Mondtam, hogy jó lesz. -mosolyogtam Calumra.

- Köszönöm. -csiklandozta meg a hasamat. Felnevettem.

- Ne nekem köszönd! Az ő érdemük! -mutattam a többiekre. Nem hallották amit mondtam, (egy ilyen hatalmas koncerten fura lett volna, ha mégis) csak röhögtek az együttesen, akiknél az egyik tag éppen szórakoztatta a közönséget.

Calum felnézett, majd ő is elvigyorodott. Furdalt a kíváncsiság, hogy mit művelhetnek, de nem bírtam levenni a szemem erről a tizenkilenc éves fiúról. Valahogy annyira aranyosnak tűnt, ahogy olyan őszintén mosolyog és csillog a szeme...

Észrevette, hogy nézem. Érdeklődve bámult. Nem értette, miért figyelem. Lesütöttem a szemem. "Nekem Luke a barátom! És ő az első, akit őszintén szeretek, ne hagyd, hogy az a kis szülinapi -alkohol elvegye az agyad..."

Felnéztem a színpadra, de már javában folyt a zenélés. Aztán a szám végén érdekes bejelentés jött.

- A gitáros hirtelen jött rosszul léte miatt sajnos abba kell hagynunk a koncertet. Elnézést kérünk! Nemsokára újra fellépünk az Arénában, nézzetek meg minket! Viszlát Sidney! -köszönt el az énekes. Valóban hiányzott egy tag, de nem láttam, hogy rosszul lett volna az előadás közben. "Vajon mióta nem figyelek?"

- Gyertek! -karolt át Luke. Az egész tömeg sodródni kezdett. Michael egy másik kijáratra mutatott, amit az elöl állóknak könnyebb volt megközelíteni. Afelé vettük az irányt. Luke keze végig a csupasz derekamon volt, pont ahogy a moziban. Ahogy előtörtek az emlékek, éreztem, hogy elvörösödöm.

Az este további részét Michael házában töltöttük. Maximumra tekert hangerő a Hi-Fi berendezésen, pia és pizza társaságában folytattuk az estét. Egyszer csak Luke jött oda hozzám.

- Szeretlek. -súgta a fülembe.

- Részeg vagy. -válaszoltam neki nevetve. -Részegek vagyunk.

- És attól még nem mondhatok igazat? -.vonta fel a szemöldökét. A konyhában voltunk, a fiúk pedig a nappaliban. Megcsókoltam Luke -ot. Ő hevesen válaszolt. A falhoz nyomultam. Ő pedig csak csókolt, határokat nem ismerve. Amikor Luke kezei rossz helyre kerültek, eltoltam. Tudtam, ha nem állítom le, elfajulnak a dolgok. 

- Vendégségben vagyunk! Menjünk inkább ki a többiekhez. -vonultam ki zihálva. A nappaliban viszont nem a szokásos látvány fogadott. Michael és Ashton már kidőltek, a kanapén elaludtak konzollal a kezükben. Calum pedig a falnak támaszkodott és a halántékát dörzsölte.

- Mi a baj? -rohantam hozzá. Hátranéztem.Luke -ot nem láttam sehol.

- Nem mi. Ki. -mondta egyszerűen.

- Akkor kivel van baj? -kérdeztem ijedten. Kész voltam odamenni bármelyik nagyfiú haverjához, van akármilyen csajhoz, hogy jól rendbe tegyem...

- Te. -nézett mélyen a szemembe.

- Mi van? -röhögtem fel hitetlenül. Azt hittem ilyen dolgok csaj a filmekben történnek meg a lányokkal.

- Semmi. Hagyjuk. -legyintett Calum. De láttam rajta, hogy valami tényleg bántja.

- Elmegyek, megnézem mi van Lukekal. Várj meg kérlek! -ugrottam el. A konyhában Luke a padlón ülve aludt. Elmosolyodtam. Nagyon aranyos volt, ahogy enyhén nyitva volt a szája. Egy csókot leheltem a homlokára, majd halkan kimentem Calumhoz.

- Kérlek szépen mond el, akármi is nem tetszik bennem! -néztem rá őszintén. Igazából teszek rá mit gondolnak mások, de ez a hozzám közel álló személyekre nem vonatkozik.

- Ez az! Pont, hogy nincs olyan, ami ne tetszene benned! -szorította össze a kezét. A szívem megtelt melegséggel. Aztán szét is égette.

- Részeg vagy. -sóhajtottam. -Részegek vagyunk. -mosolyodtam el fanyarul. Újra ez a mondat. Aztán késég férkőzött belém. Csak kifogás lenne?

- Lehet. -harapta be az ajkát Calum. -Ezért merem kimondani, amit gondolok. -nézett le a földre. Valamiért ennél a válasznál is rossz érzésem lett. Úgy éreztem, a két megjegyzés hasonlít.

- Calum aludjunk mi is. -könyörögtem. Nem válaszolt. Évek teltek el. -Te is tudod, hogy ez hülyeség. Sokat ittunk. A szülinapod van, érezd már jól magad! -néztem rá. Lehunyta a szemét, majd elmosolyodott.

- Szülinapom van. Tudod mit mit kívántam? -nyitotta ki a szemét.

- Nem szabad elmondani! -emlékeztettem.

- Akkor megmutatom. -mosolyodott el. Közelebb hajolt hozzám. -Szeretsz engem Hannah? -súgta a fülembe. A meleg lehelete simogatta a bőröm. Bizsergés futott végig rajtam.

- Nem tudom. -nyögtem. Olyan közel volt az ajka...teltebb volt, mint Luke szája. Elképzetem, milyen könnyű lenne megcsókolni. Közelebb húzódtam. Az ajkával végig simított a nyakamon. Imádtam ezt. Hagytam, hagy kússzon fel a szám széléig. Ott elhúzódtam.

- Luke...-suttogtam. Behunytam a szemem, majd eltoltam Calumot.

Ő bólintott. Megkönnyebbültem. Ezt látva elmosolyodott, majd szorosan megölelt.

***

Happy Birthday Calum Hood!